Barna csengettyűgomba
Pluteus cervinus
ehető
Képek
Leírás
Syn.: Pluteus atricapillus; Változékony csengettyűgomba
Kalap: 4-15 cm átmérőjű, fiatalon harang alakú, majd domború, később ellaposodik, közepén többnyire púpos. Világos-, sötét-, szürkés vagy sárgásbarna, a közepe általában sötétebb. Fénylő, felülete sima vagy sugarasan, benőtten szálas, közepe gyakran finoman pikkelyes.
Lemezek: szabadon és sűrűn állók, hasasak, szélesek, fiatalon fehéresek, majd rózsaszínűek, végül piszkos húsvörösek lesznek.
Tönk: 5-15 cm hosszú, 0,8-2 cm vastag, hengeres vagy kissé bunkó alakú, fehéres alapszínű, sötétebb szálakkal díszített, a tövénél sötéten pikkelyes, a kalapból csuklósan kifordítható.
Hús: a kalapban vékony, puha, vizenyős, a tönkben szálas, fehéres, szaga enyhén retekszerű, íze nem jellegzetes.
Előfordulás: áprilistól novemberig, lomb- és fenyőerdőben, korhadó faanyagon növő, gyakori faj.
Étkezési érték: ehető. (!!!)
Megjegyzés: a mérgező zöldesszürke döggombával és a nem ehető széleslemezű fülőkével téveszthető össze.
Kalap: 4-15 cm átmérőjű, fiatalon harang alakú, majd domború, később ellaposodik, közepén többnyire púpos. Világos-, sötét-, szürkés vagy sárgásbarna, a közepe általában sötétebb. Fénylő, felülete sima vagy sugarasan, benőtten szálas, közepe gyakran finoman pikkelyes.
Lemezek: szabadon és sűrűn állók, hasasak, szélesek, fiatalon fehéresek, majd rózsaszínűek, végül piszkos húsvörösek lesznek.
Tönk: 5-15 cm hosszú, 0,8-2 cm vastag, hengeres vagy kissé bunkó alakú, fehéres alapszínű, sötétebb szálakkal díszített, a tövénél sötéten pikkelyes, a kalapból csuklósan kifordítható.
Hús: a kalapban vékony, puha, vizenyős, a tönkben szálas, fehéres, szaga enyhén retekszerű, íze nem jellegzetes.
Előfordulás: áprilistól novemberig, lomb- és fenyőerdőben, korhadó faanyagon növő, gyakori faj.
Étkezési érték: ehető. (!!!)
Megjegyzés: a mérgező zöldesszürke döggombával és a nem ehető széleslemezű fülőkével téveszthető össze.