Légyölő galóca

Kalap: 5-20 cm átmérőjű, eleinte félgömb alakú, domború, majd ellaposodik. Élénkpiros, narancssárga, narancspiros, tapadós felületű, könnyen leváló, fehér pettyekkel díszített, széle fiatalon sima, idővel kissé bordázott lesz.

Lemezek: sűrűn és szabadon állók, szélesek, fehéresek.

Tönk: 7-25 cm hosszú, 1-3 cm vastag, hengeres, fehér vagy kissé sárgás. Hasonló színű nagy cafrangos, lelógó gallérja van, bocskora nincs, a gumós tönk tövét rücskös övek díszítik.

Hús: puha, vizenyős, fehér, a kalap bőre alatt narancssárgás vagy sárga, szaga, íze nem jellegzetes.

Előfordulás: augusztustól novemberig, erősen savanyú talajú lomb- és fenyőerdőben növő, helyenként gyakori faj.

Étkezési érték: mérgező. Az elfogyasztás után ½ -3 óra múlva idegrendszeri (részegségre emlékeztető) tünetek, gyomor- és bélpanaszok jelentkeznek. Méreganyaga az iboténsav és a muszkarin.

Megjegyzés: az ehető császárgalócával téveszthető össze.