Farkastinóru

Kalapja 5-18 cm szélesm eleinte félgömb alakú, később domborúan, idősen majdnem laposan kiterül. Felszíne száraz (az idős példányoknál néha kissé tapadós), fiatalon bársonyos vagy sima, később lecsupaszodik, ritkán berepedezhet. Színe szürkés, ezüstszürke, okkeres vagy olívszürke. A kalapbőr kissé túlnő a termőrétegen.

Húsa vastag, tömör. Színe fiatalon citromsárga, később fehéres a kalapban, sárgás a tönkben, sérülésre azonnal kékül. Szaga nem jellegzetes vagy kellemetlen, íze keserű.

Termőrétege csöves, a tönknél felkanyarodó. A pórusok viszonylag szűkek (1-2/mm), fiatalon kerekek, öregen szögletesek. A termőréteg és a pórusok egyaránt citromsárgák, idősen olív árnyalatú halványsárgák. Sérülésre kékül.

A tönk 7-15 cm magas és 2-5 cm vastag. Alakja vaskos, hengeres vagy bunkós. Felső fele vagy harmada sárga-citromsárga; alatta rózsaszínes- vagy kárminpiros. Felszínét az alapszínnel megegyező hálóminta díszíti.

Spórapora olívbarna. Spórája orsó alakú, sima, mérete 11–16 × 4–5,5 μm.

Domb és hegyvidéki lombos vagy tűlevelű erdőkben él, bükkel, tölggyel, fenyőkkel mikorrhizál. Nyáron és ősszel terem.

Mérgező, gyomor és bélpanaszokat okoz.